Január 1-jével hatályba lépett az új Polgári Perrendtartás (Pp.), amely teljesen új alapokra helyezi a polgári peres eljárások menetét. A korábbinál jóval nagyobb szerephez jut a keresetlevél, már a megírásakor számos kérdésben dönteni kell. Általánossá válik a kötelező jogi képviselet, amely alól csak a munkaügyi perek és a járásbíróságok előtti eljárás lesz kivétel.

A 2018. január elsejétől induló polgári peres elsőfokú eljárások három szakra fognak tagolódni: a keresetlevél benyújtásával kezdődik a perindítási szak, amit a perfelvétel, majd az érdemi tárgyalás szaka követ.

A keresetlevél összeállítása a korábbinál átgondoltabb hozzáállást igényel mind az ügyfelek, mind az ügyvédek részéről. A keresetlevélben a tények, az érvényesíteni kívánt jog, s a határozott kérelem rögzítése mellett a jogi érvelést is elő kell adni, a bizonyítási indítványokat elő kell terjeszteni, valamint csatolni kell a bizonyítékokat is, azaz minden szükséges adatnak benne kell lennie. Ha a keresetlevél bármelyik eleme hiányozni fog, akkor a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül fogja visszautasítani a keresetlevelet.

Nem lesz könnyű dolga annak sem, akit perelnek: az ellenkérelemben ugyanazokat az adatokat, s ugyanolyan részletességig kell majd előadni, mint ahogyan azok a keresetlevélben már megfogalmazódtak. Ha az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet – vagy beszámítást tartalmazó iratot –, esetleg ezeket a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság még a perindítási szakban hivatalból, bírósági meghagyás kibocsátásával a keresettel egyezően fogja kötelezni az alperest. Ha e kötelezéssel szemben ellentmondást nem terjeszt elő az alperes, akkor az egész per már a perindítási szakban befejeződik.

Az írásbeli ellenkérelem beterjesztésével indul a perfelvételi szak. Ez esetben a bíróság három perfelvételi mód közül választhat: vagy azonnal kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy a perfelvétel előtt még felhívja a felperest arra, hogy nyilatkozzon az írásbeli ellenkérelemben foglaltakról. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a bíróság nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani, mert úgy ítéli meg, a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben a felek pontosan meghatározták a jogvita kereteit. A lezárt perfelvétel után az érdemi tárgyalási szak következik, ahol már csupán bizonyításra kerül sor, azaz itt már nem lesz lehetőség módosítani a kérelmet, a jogcímet, vagy a jogi érvelést.

A professzionális pereskedés érdekében a korábbinál jóval szűkebb körben lehet majd jogi képviselet nélkül pereskedni. Csupán az eljárások négy csoportjában nem lesz kötelező ügyvédet fogadni: a 30 millió forint perérték alatti vagyonjogi perek (néhány kivételtől, például a szerzői jogi, vagy a társasági jogi perektől eltekintve); a személyi állapotot érintő perek (pl. házassági, gondnoksági, származási perek); a végrehajtási perek és a munkaügyi perek. Ha viszont a fél ezekben az ügyekben mégis jogi képviselőt vesz igénybe, akkor köteles is lesz fenntartani a jogi képviseletet az eljárás jogerős befejezéséig. Mindössze egy alkalommal illeti meg a felet a jog, hogy áttérjen személyes eljárásra.