Tavaly év végén megszületett az Xtend, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alternatív kereskedési platformja, amelynek célja, hogy a középvállalkozások forráshoz jutását megkönnyítse. Jelenleg is zajlik azoknak a cégeknek a monitoringja, amelyek részvényeivel várhatóan ősszel megindulhat a kereskedés az Xtenden. Összefoglaltuk, milyen jogi és pénzügyi feltételekkel léphetnek be a vállalkozások erre az alternatív tőzsdére.

Bő egy éve írtunk a közösségi tőkebefektetésekről. (A crowdfunding azon formájáról, ahol – szemben a Kickstarterrel és hasonló oldalakkal – nem különböző jutalmak ellenében történő adománygyűjtés zajlik, hanem ahol a befektetők tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat kapnak.) Akkor azt írtuk, hogy ehhez ma Magyarországon nincs megfelelő jogszabályi környezet, mert a kibocsátókra vonatkozó jogi és pénzügyi feltételeket csak „tőzsdeérett” nagyvállalatok tudják teljesíteni, a közvetítő platformok pedig csak a jegybank által kiadott befektetési szolgáltatási tevékenységi engedéllyel működhetnének.

Azt is írtuk azonban, hogy a tőkepiaci törvényben 2016 júliusában megjelent egy új rendelkezés, mely szerint a tőzsde „gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése” tevékenységet is folytathat; ebből pedig arra következtettünk, hogy talán az első alternatív tőkebefektetési platformot a BÉT fogja üzemeltetni. Nagyjából igazunk is lett, bár az Xtend nem egy crowdfunding megoldás, hanem egy ún. multilaterális kereskedési platform (szakzsargonban: MTF), azaz egy másodlagos tőzsde.

Széles körben ismert, hogy a hazai kkv-k növekedésének legnagyobb akadálya a külső forrásokhoz való hozzáférés nehézsége, hiszen egy kkv nem tud megfelelő biztosítékokat nyújtani a hitelezőinek és befektetőinek. A másik probléma pedig, hogy a kkv-k a külső források közül a hitelfinanszírozást részesítik előnyben a tőkebefektetésekkel szemben, holott az előbbi források növelik a társaság kitettségét és sebezhetővé teszik őket egy pénzügyi válság esetén. Ezért kezdtek el terjedni az Egyesült Államokban és Európában is az előbb említett másodlagos tőzsdék, melyek révén a kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró kkv-k is forráshoz juthatnak, amelyek az elsődleges tőzsdére való belépésre – bevezetési követelmények miatt – még nem állnának készen (pl. felkészültségi-, financiális-, szabályozási- vagy adatközzétételi szempontból).

Ha összehasonlítjuk a multilaterális kereskedési platform működését a hagyományos tőzsdéével, akkor a fő különbség, hogy az előbbit kevésbé szigorú szabályozási rendszer jellemzi, ahol a cégeknek részletes kibocsátási tájékoztató helyett elegendő egy információs dokumentumot közzétenniük és a kereskedés során is enyhébb riportálási kötelezettségeknek kell megfelelniük, szemben a tőzsdei jelentések feszes követelményrendszerével. Tény azonban, hogy mind a befektetői, mind a kibocsátói kör is más: egy hagyományos tőzsdén főként a szabályozott intézményi befektetők dominálnak és kibocsátóként különböző ágazatokban működő, fejlett szakaszban lévő vállalkozások vannak jelen, míg az alternatív tőzsde az innovatív szektorokban (IT, biotechnológia, alternatív energia) működő vállalkozások részesedéseit kínálja magasabb kockázatot kedvelő, de kisebb befektetői kör számára.

Nézzük tehát, mi a helyzet Magyarországon. A BÉT tavaly ősszel mutatta be az Xtendet, mint a KKV szektor leendő alternatív tőzsdéjét. Jelenleg már tíz befektetési szolgáltató regisztrált, akik majd az új értékpapírokkal fognak kereskedni. Hogy kibocsátóként mely cégek lépnek be elsőként erre az új tőzsdére, az a következő hetekben fog eldőlni, mivel a BÉT jelenleg vizsgálja ezeknek a vállalatoknak az alkalmasságát, így a kereskedés várhatóan ősszel indul majd.

Miért jelent a kkv-k számára alternatívát az Xtend a hagyományos tőzsdével szemben? Először is, nem szükséges nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulni a tőzsdére lépéshez. (Ugyanakkor részvénytársasági formában kell működni, hiszen a magyar értékpapírjogban a részvény az egyedüli tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.) Továbbá, a tőzsdei szabályokkal ellentétben nem kell az MNB által jóváhagyott kibocsátási tájékoztatót készíteni, amennyiben a kibocsátás összértéke az 5 millió eurót nem haladja meg, illetve nem kötelező az IFRS számviteli szabályok alkalmazása sem. Ezek komoly adminisztratív könnyítések, hiszen egy kibocsátási tájékoztató elkészítésének költsége a bevezetéssel összefüggő egyéb költségekkel együtt (auditálás, tanácsadók, stb.) több 10 millió Ft is lehet, ezzel szemben az Xtendre való belépéshez 300 ezer forint bevezetési díjat, 1,1 millió Ft eljárási díjat kell csak fizetni. Ami plusz adminisztrációs költség, hogy a cégeknek kötelező egy kijelölt tanácsadót megbízniuk, aki mentorként segíti a vállalatot az Xtendre való belépésben és a részvények forgalomban tartásában, az ő éves díja 500 ezer Ft. Kíváncsian várjuk, hogy mely cégek élnek elsőként ezzel a lehetőséggel.