2021. márciusában hatályon kívül kerül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény. Bár a helyébe lépő jogszabály és a jelenlegi szabályozás között nagy az átfedés, a törvény kihirdetése jó apropót teremt a munkaügyi ellenőrzés (jövőbeli) szabályainak áttekintésére.
A szabályozás értelmében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy a foglalkoztató a „foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeit” megtartja-e. A minimumkövetelményeket a törvény nem határozza meg, azonban a rendelkezésre álló információk szerint ezek közé tartoznak a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezései, amelyektől a felek nem térhetnek el (ideértve azokat az eseteket is, amikor a felek az egyébként megengedő szabálytól jogsértő módon térnek el), valamint azon rendelkezéseket, amelyek közösségi jogszabályon alapuló kötelezettséget állapítanak meg. Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.
A hatályos szabályozáshoz hasonlóan a hatóság jogosult
- a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,
- a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására, valamint
- a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.
A tevékenységet irányító vállalkozó felelősségének, foglalkoztatói minősítésének vélelmezését a törvény kisegítő szabályként fogalmazza meg azokban az esetekben, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki. A foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása esetén a foglalkoztató az:
- aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
- aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
- akinek a területén a munkavégzés folyik.
A törvény rögzíti, hogy a hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat. Rögzíti továbbá, hogy a hatóság az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti hatósági jogosítványokon (így pl. az ellenőrzés helyszínére történő belépés, az iratokról történő másolatkészítés) túl jogosult az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére, valamint ellenőrzéssel érintett személyek igazoltatására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására.
A törvény a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók rendszerében is változást hoz. A lehetséges jogkövetkezmények immár a januárban hatályba lépő, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakkal lesznek összhangban. Az ott megjelölt szankciók (figyelmeztetés, közigazgatási óvadék, közigazgatási bírság, tevékenység végzésétől történő eltiltás és elkobzás) mellett megtilthatja a további foglalkoztatást és munkaügyi bírságot szabhat ki.
A törvény a jogkövetkezmények objektív és szubjektív határidejét is meghatározza. Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Az elkövetéstől számított három év elteltével abban az esetben alkalmazható közigazgatási szankció, ha
- a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy
- a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.