Ahogy korábban beszámoltunk róla, megállapodás született az Európai Parlament, Bizottság és Tanács között a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításáról. Ennek alapján az Európai Parlament most elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó új uniós irányelvet.

Az eddigi uniós szabályok a munkaerő szabad áramlásának csak néhány kérdését rendezték, így például azt, hogy mikortól kell a munkabér utáni jövedelemadót a fogadó országban megfizetni, vagy azt, hogy mikortól kerül át a kiküldött munkavállaló a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe. A munkabér mértéke tekintetében azonban egyedül a fogadó ország minimálbérre, vagy ágazati előírt bérekre vonatkozó szabályait kellett figyelembe venni. A most elfogadott irányelv értelmében kiküldetés esetén a fogadó ország valamennyi munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, és ezt a határidőt csak egyszer lehet további hat hónappal meghosszabbítani. A módosítás előírásai nem érintik a fuvarozói szektorban dolgozó mobil munkavállalókat, erre vonatkozóan külön szabályozást fogadnak el. A módosult szabályok átültetésére a tagállamoknak két év áll rendelkezésre.

Jó, ha tudja, hogy a kiküldetés bizonyos esetekben a munkavállaló beleegyezéséhez kötött. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, ám ennek tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Amennyiben a munkáltató munkavállalóit hosszabb távon szándékozik külföldön alkalmazni, a felek megállapodása szükséges.

A kiküldetésekkel kapcsolatosan elterjedt tévhit, hogy csak alvállalkozóként történő külföldi munkavégzés minősül annak, holott a cégcsoporton belüli mozgások is ebbe a körbe tartoznak. Különösen a cégcsoporton belüli áthelyezéseknél gyakori, hogy a cégek nem is alkalmazzák a kiküldetési szabályokat, hanem egyszerűen új munkaszerződést kötnek a munkavállalóval. Ez jogszerű megoldás természetesen, az azonban már az adott ország joga szerinti rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősülhet, ha a korábbi szolgálati időt az új munkaviszonyban egyszerűen figyelmen kívül hagyják (pl. próbaidőt kötnek ki újból vagy nem adnak végkielégítést).

Fontos azt is kiemelni, hogy az Mt. szerint a 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a munkavállalót írásban kell tájékoztatni a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, a juttatásokról és azok pénzneméről, valamint a hazatérésre irányadó szabályokról.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben
Az előzmények és a sütik törlése a Safariból

Bezárás