Manapság egyre gyakrabban hallhatnak olyan rémhíreket a munkáltatók, hogy a munkavállaló „egyik napról a másikra eltűnik”, felmondás után nem tölti ki a felmondási időt, esetleg nem vagy nem megfelelően adja át a munkakörét. Mit tehet ilyen helyzetben a munkáltató?

Az azonnali hatályú, valamint a próbaidő alatt közölt felmondást kivéve a felmondás közlése nem szünteti meg azonnal a munkaviszonyt, az majd a felmondási idő leltével szűnik meg. Ebből következően a felek a felmondási idő alatt is kötelesek a jóhiszemű és a tisztességes eljárás követelményének megfelelően eljárni, valamint teljesíteni a munkaviszonyból eredő kötelezettségüket. A felmondás egyéb kötelezettséget is ró a felekre, például a munkakör megfelelő átadását a munkavállaló részéről, ennek a feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

A munkaviszony fennállása alatt a munkavállalónak kötelessége munkaidőben a munkáltató rendelkezésére állnia, és ez a felmondási idő alatt sincs másképp. Tehát, ha a munkavállaló nem megy be dolgozni előzetes értesítés vagy igazolás nélkül, kötelezettségszegést követ el, ami megalapozhatja a munkaviszony azonnali hatályú felmondását. Szintén kötelezettségszegésnek minősül, ha a munkavállaló nem vagy nem megfelelően adja át a munkakörét, ez is megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást a munkáltató részéről.

Talán első olvasásra furcsának tűnhet, de lehetséges a munkaviszony azonnali hatállyal történő felmondása a felmondási idő alatt. Ennek oka, hogy a felek között a felmondási idő végéig még fennáll a munkaviszony. Azonban ilyen esetben is meg kell felelnie az azonnali felmondásnak a törvény által támasztott követelménynek, miszerint a felmondás okszerű és valós legyen, az indoklás pedig világos. Ha a munkavállaló „angolosan távozik”, akkor tulajdonképpen jogellenes a felmondása. Ezért is fontos, hogy ilyenkor a munkaviszonyt a munkáltató szüntesse meg.

Milyen jogkövetkezményekkel jár a munkavállaló jogellenes felmondása? A Munka Törvénykönyve szerint ilyenkor a munkavállalótól a felmondási időre járó távolléti díj követelhető (munkavállaló felmondása esetén főszabály szerint a felmondási idő 30 nap). Ha a munkavállalónak határozott idejű szerződése volt, akkor a határozott időből hátralévő időre járó, legfeljebb azonban három havi távolléti díjat lehet követelni tőle. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló sokkal nagyobb kárt okoz a jogellenes felmondásával, például ha egy nagy projekt leadási határideje előtt egy héttel felszívódik, ezáltal meghiúsítva a pályázat benyújtását. Ilyen esetben a munkáltató a fenti összegeken felül is követelhet kártérítést, legfeljebb azonban 12 havi távolléti díj erejéig. Fontos, hogy ezek a szankciók arra az esetre is alkalmazhatók, amikor a munkavállaló felmondása jogszerű (azaz kitölti a felmondási időt), de nem vagy nem megfelelően adja át a munkakörét.

Előfordulhat, hogy éppen az jelenti a problémát, hogy a felmondását benyújtó munkavállaló ki akarja tölteni a felmondási idejét, és az alatt „rontja a légkört”. A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkáltató felmentse őt a munkavégzési kötelezettség alól. Munkáltatói felmondás esetén a munkáltatónak ez kötelessége.

Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló szabályosan mondott fel, de a munkavégzése során kárt okozott a munkáltatónak, ám ez csak a munkakör átadását követően derül ki? Ilyenkor kártérítés követelhető a munkavállalótól, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Fontos, hogy a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a törvény a kártérítés maximumát a munkavállaló négyhavi távolléti díjában maximalizálja. Azonban, ha szándékosan, vagy súlyos gondatlanság eredményeképpen okozta a kárt, a teljes kárt köteles megtéríteni.

A megőrzési és a leltári felelősségre az általánosnál szigorúbb kártérítési szabályok vonatkoznak. Nem ritka, hogy ezen, fokozottan érzékeny munkakörökben a munkáltató biztosítékot is kér a munkavállalótól. Ehhez írásbeli megállapodás kell, és a biztosíték összege legfeljebb a munkavállaló egy havi alapbére lehet. A biztosíték kizárólag a munkavállaló által okozott kár miatti kártérítésre használható fel és hozzájárulása nélkül csak jogerős fizetési felszólítás vagy bírósági határozat birtokában kerülhet erre sor.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben
Az előzmények és a sütik törlése a Safariból

Bezárás