A veszélyhelyzet megszűnését követően érvénybe lépett járványügyi készültségre vonatkozó szabályozás év végéig megtartja a nehéz helyzetbe került társaságok helyzetén segíteni igyekvő, felszámolási eljárás megindítására vonatkozó jogszabálymódosításokat. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a módosítás milyen változásokat hozott a felszámolási eljárások megindításának feltételeiben, valamint azt, hogy milyen lehetőségek állnak jelenleg egy vállalkozás rendelkezésére, amennyiben lejárt követelését érvényesíteni kívánja.
A szabályozás szerint a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert, legalább 20 napja lejárt tartozás esetén a felszámolási eljárás a követelés teljesítése iránt küldött fizetési felszólításban meghatározott végső határidő lejártát követő további 75 napig nem indítható meg. Ez esetben a bíróság a Csődtörvény szerinti 45 nap helyett 15 napot határozhat meg az adós számára a tartozás megfizetésére. A Csődtörvény eredeti szabálya szerint a felszámolási eljárás megindítása 200.000 Ft-ot meghaladó tőkekövetelés esetén lehetséges. Ettől eltérően, december 31-ig csak akkor nyújtható be felszámolási kérelem az adós ellen, ha a követelés összege kamatokkal és járulékokkal együtt a 400.000 Ft-ot meghaladja.
De mi a teendő abban az esetben, ha a tartozás összege alacsonyabb, mint a rendeletben meghatározott összeg? Ebben az esetben a hitelezőnek lehetősége van a tartozás behajtása érdekében fizetési meghagyás (fmh) kibocsátása iránti kérelmet előterjeszteni. A fizetési meghagyásos eljárás megindítása kisebb összegnél kedvezőbb a hitelező szempontjából mivel gyorsabb, és költséghatékonyabb, mint a felszámolási eljárás megindítása. Az fmh eljárási díja ugyanis a követelt összeg 3%-a, de legalább 8.000 Ft, míg a felszámolási eljárás illetéke 80.000 Ft. Amennyiben a kötelezett a határidőben nem nyújt be ellentmondást és így a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, akkor végrehajtási eljárás kezdeményezhető, és amennyiben az adósnak van lefoglalható vagyona, akkor abban az esetben a tartozás megtérülhet. Felszámolási eljárásnál egyrészt az adós vagyonából a többi hitelezőt is ki kell elégíteni, másrészt a felszámoló díját is meg kell téríteni, ami több százezer forintig is terjedhet. Kétségtelen azonban, hogy a felszámolási eljárás kilátásba helyezése nagy nyomás alá helyezheti, teljesítésre ösztönözheti a tovább működni szándékozó adóst.