A koronavírus elterjedése a hazánkban működő vállalkozások mindennapjait jelentős mértékben érinti, és számos cég fennmaradását veszélyezteti, ami miatt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók félelmekkel tekintenek a jövőre. A társadalmi távolságtartás jegyében a munkavégzés is átalakult az utóbbi napokban az otthonról történő munkavégzés előtérbe kerülésével, és a vásárlói szokások is megváltoztak a csomagküldő szolgáltatások térnyerésével. Alább áttekintjük, hogy jogalkotás milyen válaszokat adott a felmerült gazdasági helyzetre.

Törlesztési moratórium

A Kormány rendelkezése értelmében a veszélyhelyzet fennállása alatt az üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségekre valamennyi adós fizetési haladékot kap 2020. december 31. napjáig.

A fizetési moratórium vonatkozik minden adósra, így a természetes személyekre és a szervezetekre egyaránt. A rendelkezés hatálya alá tartozik valamennyi üzletszerűen adott hitel, kölcsön, valamint pénzügyi lízing, amelyet a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósítottak. A moratórium az üzletszerűen nyújtott hitelekre és kölcsönökre vonatkozik, nem terjed ki így például egy magánszemélyek között eseti jelleggel kötött kölcsönszerződésre.

Fontos hangsúlyozni, hogy a moratórium nem azt jelenti, hogy az annak ideje alatt esedékessé váló törlesztéseket elengednék. A moratórium lejártával a törlesztés az eredeti ütemezés szerint és a moratóriumot megelőző napon fennálló tartozás alapján folytatódik majd. A moratórium csak a hitelnyújtó számára kötelező, tehát az adós dönthet úgy, hogy a kölcsönt az eredeti szerződési feltételek szerint teljesíti.

A kihirdetett rendelkezés nem vonatkozik a teljesítés elmaradása miatt már felmondott és egy összegben esedékessé vált kölcsönökre, és az azok alapján indított végrehajtási és egyéb eljárásokra.

Fogyasztói THM maximum

Az új rendelkezések szerint a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Járulékcsökkentés

Az eddig meghozott rendelkezések a járvány gazdasági következményei által leginkább sújtott szegmensek, így a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok képviselőit célozzák.

A felsorolt vállalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállaló pedig munkabére után csupán az egészségbiztosítási járulék megfizetésére köteles, legfeljebb 7710 forint összegben. Az érintett adózók mentesülnek továbbá a turisztikai hozzájárulás megfizetése alól 2020. június 30. napjáig.

Mentesülnek továbbá a KATA hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozások a tételes adó megfizetése alól 2020 márciusa és júniusa között.

A kedvezmények és a kedvezményre jogosultak körét időközben tovább bővítették, melyről itt írtunk.

Felmondási moratórium a helységbérletekre

A kihirdetett kormányrendelet rendelkezése szerint a fentebb felsorolt vállalkozások tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni.

Az aktuális bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt akkor sem emelhető, ha arra a bérbeadó a szerződés alapján egyoldalúan jogosult volna.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem jelent fizetési moratóriumot a bérleti díjak vonatkozásában. A veszélyhelyzet alatt esedékessé vált bérleti díj megfizetésére a bérlő változatlanul köteles, a bérbeadónak a díjak érvényesítésére vonatkozó jogát a rendelkezés nem korlátozza, és a teljesítés elmaradása esetén – egyéb feltételek mellett – a fizetésképtelenség megállapításának és felszámolási eljárás kezdeményezésének is helye lehet.

Rugalmasabb munkajogi szabályok

A veszélyhelyzetre vonatkozó, eddigi rendelkezések célja mozgásteret biztosítani a munkáltató számára a koronavírus okozta nehézségek között.

A veszélyhelyzet idején – valamint azt követően harminc napig – fennálló szabályozás értelmében a munkáltató a korábban közölt munkaidő-beosztást bármikor módosíthatja, nem csupán a törvényben meghatározott kilencvenhat órával megelőzően. A módosításhoz előre nem látható körülmény felmerülése sem szükséges.

A munkavállaló a válsághelyzet alatt bármikor utasítható távmunkára vagy otthoni munkavégzésre. A munkavállaló az Mt. szabályai szerint is elrendelheti a munkaszerződéstől eltérő munkavégzést korlátozott, negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra tartamban naptári évenként. A szabályozás arra nem tér ki, hogy a vészhelyzetben elrendelt otthoni, illetve távmunka a törvényben meghatározott tartamba beleszámít-e.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani – távmunka vagy otthoni munkavégzés esetén is.

A kihirdetett rendelkezések nem nyújtanak eligazítást a munkáltatók munkavédelmi kötelezettségei terén. Az Mt. szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Kérdés, hogy a további szabályozás e körben a munkáltatók kötelezettségei tekintetében eszközöl-e változást.

A szabályozás kimondja, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Tekintettel arra, hogy a munkáltató a munkavállalók munkaképes állapotának és alkalmasságának ellenőrzésére eddig is jogosult volt, ez a szabály inkább az egyértelműsítést szolgálja.

A kormányrendelet leglényegesebb rendelkezése pedig az, hogy a felek a veszélyhelyzet fennállása alatt az Mt. bármely rendelkezésétől külön megállapodásban szabadon eltérhetnek, ami teljes szabadságot biztosít számukra a szerződéses viszonyaik szabályozására, tehát – közös megegyezéssel – akár a törvényben meghatározott, munkavállalókat védő szabályokat is felülírhatják.

A csomagküldő és üzleten kívüli kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai

Tekintettel arra, hogy a koronavírus terjedése miatt a lakosság otthonaiba kényszerül, a házhozszállítás útján nyújtott szolgáltatásokra minden eddiginél nagyobb igény mutatkozik. A legújabb szabályozás ezen szolgáltatások adminisztratív követelményeit szünteti meg.

A kormány 2020. március 19-én kihirdetett rendelete alapján a vendéglátó üzlet, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet, valamint a velük szerződő fél a lakosság ellátása céljából bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathat csomagküldő és üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet, aminek körében napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.