2020. április 22-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely alapján szeptember 30-ig haladékot kapnak a vállalkozók az éves bevallás benyújtására és az adó megfizetésére. Emellett számos apróbb fizetési könnyítés is bevezetésre került.
A rendelet szerint a szeptember 30-ig esedékessé váló társasági adó, kisvállalati adó (KIVA), helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék tekintetében az adóbevallást és az adó megfizetését elegendő szeptember 30-ig teljesíteni. A naptári évvel egyező beszámolási időszakot alkalmazó adózók tehát (akiknél május 31. az adóbevallás határideje) 4 hónap haladékot kaptak – azoknál az adózóknál viszont, akiknek pl. március 31-én ér véget az üzleti év és augusztus 31-ig kell bevallást készíteniük, csak 1 hónapnyi haladékot jelent ez a szabály.
Ezen idő alatt az adóelőlegeket továbbra is fizetni kell, azonban – éves bevallás híján – az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben. Ugyanakkor az adózó az előleg esedékessége előtt kérheti az így fizetendő összeg mérséklését, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét.
A május a legtöbb cégnél az évzárás időszaka, az éves beszámoló elfogadásához pedig össze kellene gyűlni, ami a koronavírus-járvány miatt akadályokba ütközhet. Itt olvashat arról, hogy egy kormányrendelet rugalmasabb szabályokat vezetett be a társaságok gyűléseinek megtartására. Egy újabb rendelet szerint azonban csupán az éves beszámoló elfogadása miatt nincs szükség összegyűlni, mert szeptember 30-ig haladékot kaptak az adózók a beszámoló elkészítésére és közzétételére.
A 2020. évre megemelkedik a SZÉP Kártyára béren kívüli juttatásként adható összegek felső határa: a szálláshely alszámlára 400 ezer forintig, a vendéglátás alszámlára 265 ezer forintig, a szabadidő alszámlára pedig 135 ezer forintig utalható kedvezményes adózás mellett ilyen juttatás. A 2020. június 30-ig a kártyára utalt juttatásokat pedig nem terheli szociális hozzájárulási adó, mindössze a 15%-os személyi jövedelemadó.
Néhány éve vezették be, hogy az adóhatóság „megbízható”, illetve „kockázatos” kategóriába sorolhatja az adózókat, előbbiek számára számos kedvezményt, utóbbiak számára pedig jónéhány hátrányt biztosítva a minősítéssel. A veszélyhelyzet miatt azonban még a megbízható adózók helyzete is önhibájukon kívül megnehezülhet, ezért a kormányrendelet kimondja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt és azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt nem vonható vissza ez a minősítés, valamint akkor sem, ha ezen idő alatt végrehajtási eljárás indul ellene, 500 ezer forintot meghaladó adótartozása keletkezik vagy adóteljesítménye negatívba fordul. A veszélyhelyzet kihirdetését követően végzett minősítés során pedig figyelmen kívül kell hagyni a fenti időszak alatt esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
A nehéz helyzetbe kerülő cégek számára – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig – lehetőség nyílik fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adó mérséklésének kérelmezésére is. Az eljárásnak nincs díja, a NAV pedig 15 napon belül dönt a kérelmekről. Az adóhatóság legfeljebb 6 havi fizetési halasztást, illetve 12 havi részletfizetést engedélyezhet, legfeljebb 5 millió forintnyi adótartozás tekintetében. Ehhez elő kell adni, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az adó mérséklése pedig arra hivatkozással kérhető, hogy az adó megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. A NAV legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékelheti az adót. Egy adózó csak egyszer kaphat mérséklést és csak egy adónem vonatkozásában. A fizetési halasztás és a részletfizetés, valamint a mérséklés igénybevétele egymást kizárják.
Az EKAER rendszert használó adózók a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesülnek a kockázati biztosíték nyújtása alól, a már teljesített kockázati biztosítékok összegét az adóhatóság haladéktalanul visszautalja. Apró, de a védekezést segítő részletszabály továbbá, hogy a pénztárgépek, illetve az élelmiszert árusító automaták esedékessé váló felülvizsgálatát az üzemeltetőnek elegendő a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül elvégeztetnie.