Immár több mint egy éve lépett hatályba az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a hírhedt GDPR. A hatályba lépést követően várható volt, hogy a NAIH megkezdi az ellenőrzést, és lesznek olyan cégek, akik megüthetik a bokájukat. A közelmúltban nyilvánosságra került az első GDPR-bírság összege.

A GDPR 2016. április 27-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a hatályba lépése azonban 2018. május 25-ig váratott magára, ezzel közel két éves felkészülési időt hagyva az érintetteknek. Hazánkban a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) feladata a GDPR-t sértő tényállások kivizsgálása, és hiányosság illetve jogsértés esetén bírság kiszabása is. A tavaly májusi hatályba lépést követő első négy hónapban közel ezer eljárás indult a NAIH előtt. Ezen eljárások egyike egymillió forintos bírsággal zárult.

A szóban forgó eljárásban a kérelmező személyről készült kamera felvételt a kérelmező kérése ellenére nem törölték, illetve az adatainak tárolása nem került 5 éves korlátozásra. A kamerafelvételt készítő adatkezelő éppen a GDPR-ra hivatkozással tagadta meg a törlést, ahogy az adatok csupán 5 évre vonatkozó tárolását is, az indoklást levélben közölte is a kérelmezővel.

A kérelmező erre válaszul a NAIH-hoz fordult. A hatóság mindkét féltől kért adatok alapján tisztázta a tényállást és állapította meg a mulasztást a kötelezett részéről. A kötelezett azzal indokolta magatartását, hogy a kérelmező nem igazolta a rendeletnek megfelelően a kérését. A NAIH megállapította, hogy nem álltak fent azok a körülmények, amelyek a kérés megtagadását indokolták volna. A hatóság többek között azzal indokolta a bírság kiszabását, hogy a kötelezett adatkezelése során nem tett eleget a kérelmező érintett jogainak gyakorlása iránti kérelmének és a jogorvoslati lehetőségekről sem tájékoztatta.

A GDPR szerint legfeljebb húszmillió euró, illetve a kötelezett előző pénzügyi évében keletkezett árbevétel 4 %-ának megfelelő összegű bírság szabható ki, a kettő közül pedig a magasabb korlát érvényesül. Így történt a jelen esetben is, hiszen a kötelezett előző évi árbevétele mindössze 15 millió forint volt, vagyis a bírság ennek 4%-át meghaladta. Ez alapján elmondható, hogy a hatóság a jogsértést súlyosnak minősítette.